TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0091

Azon 10-14 éves gyerekek, akik – bár a közoktatásban szokásos jogi értelmezés szerint nem tartoznak a halmozottan hátrányos vagy hátrányos gyermekek csoportjába – családjaikban azonban az átlagosnál nagyobb munkateher jut a felnőttekre (több munkahely, túlórázás), ezért kevesebb időt töltenek gyermekeikkel. Mivel az iskola sem tud már hosszú ideje tanórán kívüli programokat finanszírozni, a szülők nagy része pedig nem tud különórákat vagy magántanodákat megfizetni, a gyerekek délután többnyire vagy egyedül vannak otthon és kontroll nélküli televíziónézés és számítógép-használat jellemzi ezt az időszakot, vagy a másik rossz lehetőséget választják: a bevásárlóközpontok szintén kontrollálatlan közösségi terein töltik szabadidejüket.

A célcsoport szempontjából a legfontosabbnak azoknak a kompetenciáknak a megalapozását és fejlesztését tartjuk (hozzáértésként és képesség-együttesként is értelmezve a kifejezést), amelyek a személyiségbe épülve hosszú távon képessé teszik a résztvevőket a helyi értékek iránti pozitív beállítódás folyamatos fenntartására, s amelyek aktivitásra serkentik őket úgy, hogy mások számára is vonzó legyen ez az attitűd. El szeretnénk érni, hogy a „pécsiség” mint identitás és ennek kulturális és kreatív összetevői már fiatalkorban beépüljenek a diákok megnyilvánulásaiba.

A kulcskompetenciák közül az anyanyelvi kompetencia, a digitális kompetencia, a vállalkozói kompetencia a legfontosabbak. Néhány lényeges fejlesztendő képességet kiemeltünk:

• a tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentálás készségei;
• projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek;
• az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka;
• a személyes erősségek és gyengeségek felismerése;
• a különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés az egyéni tehetségnek megfelelően;
• a kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete;
• az egyéni kreatív önkifejezés és megnyilatkozás összhasonlító elemzésének készsége;
• a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A speciális kompetenciák gazdagodását a kiállítások, bemutatók, létrehozott termékek színvonala jelzi majd.

A tervezett foglalkozássorozatok – a speciális kreatív művészi készség- és képességfejlesztésen túl – az alábbi kompetenciaterületek fejlesztésében érhetnek el eredményeket:

Személyes kompetenciák közül:

• motiválhatóság – a kitűzött célok elérése érdekében;
• teljesítménynövelés – a képességeik magasabb szintre emelésének érdekében;
• elköteleződés – a résztvevők alkotta csoport céljai mellett;
• kezdeményezőkészség – a felmerülő lehetőségek megragadása érdekében;
• optimizmus – a (valószínűsíthető) akadályok és kudarcok ellenére is célorientált viselkedés fenntartásához.

A szociális kompetenciák közül:

• empátia – mások érzelmeinek, nézőpontjainak megértése annak érdekében, hogy érdeklődést tudjanak tanúsítani irántuk;
• kapcsolatépítés – hasznos ismeretségek kötése és ápolása;
• együttműködés – közös célok megvalósítása érdekében;
• csapatszellem – a csoport összhangjának megteremtése érdekében.

Attitűdmérést tervezünk a program elején és zárásakor, hogy be tudjuk mutatni a személyes és szociális kompetenciákban bekövetkezett változásokat.

A felsorolt kompetenciák sora soknak tűnhet, azonban egy ilyen összetett program során ennél sokkal több képesség és készség felszínre kerül a célcsoportnál. Mindegyik mérésére azonban nincs is lehetőségünk.